Hangulatunk közvetlen hatással van a betegségek lefolyására. A pozitív érzelmek révén egészségesebbek leszünk, sőt a boldog emberek nem csak egészségesebbek, de tovább is élnek. Ha a központi idegrendszerben az öröm és az elégedettség érzetét továbbító pályák gyakran kerülnek ingerületi állapotba, akkor ezek a „boldogságpályák” kiszélesednek.
Hogyan ártanak testünknek a negatív gondolatok?
Aki meg van róla győződve, hogy súlyos beteg, az előbb-utóbb valóban megbetegszik, és prognózisa is rosszabb. Ezért az orvosok meggondolatlan megjegyzései nagyon károsak lehetnek. A rossz gondolatok és érzelmek leblokkolják agyunkban a boldogsághormonokat – ekkor erősebben érezzük a szenvedést és a fájdalmat.
A félelem és a bosszúság negatív hatással vannak a véralvadásra és szervezetünk védekező rendszerére, a „rossz érzések” erősítik a trombózishajlamot, gátolják az immunrendszer sejtjeinek mozgását és működését, ezzel növelve a fertőzések veszélyét. Aki elégedetlen és levert, annál tovább tart a sebgyógyulás is. A munkahelyi, a családi vagy a partnerkapcsolatban átélt stressz vagy elégedetlenség ma ugyanolyan kockázati tényezőnek számít a szívinfarktus szempontjából, mint a magas vérnyomás, a dohányzás vagy a cukorbetegség. A lelki szenvedés és a kontrollálhatatlan, folyamatos stressz szinte minden betegségtípusra hatással van, mert károsan befolyásolják az immunrendszer működését.
Pszichoszomatikus szempontból a rossz közérzet és a betegség az alkalmazkodóképesség zavarának következménye. Különösen a foglalkozásban és a partnerkapcsolatban bekövetkezett változások döntő jelentőségűek. Ha nem sikerül a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodni és a legalapvetőbb pszichés szükségleteinket kielégítenünk, akkor rossz lesz a hangulatunk és idővel megbetegszünk. A lelki szenvedés, az elégedetlenség és a megoldatlan konfliktusok a neurotranszmittereken, az idegpályákon, a hormonszinteken és az immunrendszer gyengülésén keresztül sok nyomot hagynak a szervezetben, ami negatív hatással van minden szervünk működésére.
Ilyen szempontból a pszichoszomatika a betegségben a test, a lélek és az emberi viszonyok közötti kölcsönhatást látja. A beteg embereknek tehát ajánlatos elgondolkodniuk arról, milyen viszonyok közepette élik életüket, hogy kapnak-e elég szeretetet, biztonságban érzik-e magukat kapcsolataikban, valamint arról, hogy milyen jellegzetes viselkedésminták ismétlődtek rendszeresen életükben.
A szellem a külső feltételeket jelentőséggel ruházza fel
Szellemünk dönti el, milyen jelentőséget tulajdonítunk a környezeti viszonyoknak. Már az ókori filozófusok tudták, hogy a rossz lényege nem a dolgokban önmagukban, hanem az azokra vonatkozó beállítódásunkban keresendő. Legkésőbb ebben mutatkozik meg, hogy az ember nem gép, ahogy azt az akadémikus orvoslás okokozati gondolkodásával látni szeretné.
A holisztikus gondolkodású orvos mindig azon lesz, hogy páciensei érzéseit megértse, hogy megtapasztalja, milyen összefüggést lát a beteg a kiváltó ok és a hatások között. Saját belső elvárásainkon keresztül megmagyarázható a sok betegség gyógyulásánál megfigyelhető placébóhatás (vagy ennek ellentéte, a nocebo-effektus). Az, hogy egy orvosság használ-e a páciensnek vagy sem, arról nem csupán a szer kémiai összetétele, hanem a páciens elvárásai határoznak, amit az orvos megjegyzései is jelentősen befolyásolnak.
Szeretni és szeretetet kapni, a barátok társasága a testben valóságos csodát tud véghezvinni
Szeretni és szeretetet kapni, a barátok társasága, a testben valóságos csodát tud véghezvinni – a lenézés, a bosszúság ennek az ellenkezőjét váltja ki. A boldog partnerkapcsolat a legjobb védelem a stressz negatív hatásai ellen. A szeretet és a biztonság érzete enyhíti a félelmeket, az agressziót és a fájdalmakat. A gyengédség, a barátságos odafordulás hatására csökken a vérnyomás, ami által megelőzhető az infarktus és az agyvérzés. Aki úgy érzi, szeretik és tisztelik, ritkábban betegszik meg, kisebb a kockázata szívinfarktusra vagy a nyombélfekélyre. Aki elhagyottnak érzi magát, gyakrabban köhög, náthás, rekedt és szenved egyéb fertőzésekben. A csókolózás és a gyengédség ezzel szemben erősítik szervezetünk ellenálló képességét. Tehát mindennap bújjunk össze és turbékoljunk egy kicsit – már csak egészségünk érdekében is!
A barátokkal eltöltött vidám együttlét egészségesebb minden kifinomult diétánál, ugyanis itt nem csak arról van szó, hogy mit eszünk, hanem arról is, hogy kivel és milyen hangulatban fogyasztjuk el az ételt. Mivel a déli országokban általában vidámabb az emberek hangulata és gyakoribbak a társas együttlétek, a szívinfarktusok száma északkeletről délnyugati irányban egyre csökkenő tendenciát mutat – méghozzá nem csak a sokat emlegetett mediterrán diétának köszönhetően: ha mindig egyedül és megkeseredetten étkezünk, a legjobb étrend sem hozza meg a várt eredményt.
Nyolc gondolat a lelki egészségünk érdekében
1. Fogadjuk el önmagunkat és törődjünk magunkkal – ez a legalapvetőbb feltétele a jó közérzetnek és a jó egészségnek.
2. Igyekezzen begyakorolni, hogy mindig optimista legyen. Siránkozás helyett keresse a megoldást! A katasztrófagondolkodás és kétségbeesés hatására minden még rosszabb színben tűnik fel, és a masszív stresszreakció károsítja egészségét. Az optimisták egyértelműen egészségesebbek, mint az ellenséges, gyanakvó, pesszimista emberek. Ha haragvóan tekintünk a világra, akkor egy idő után a világ is haragosan pillant ránk vissza. Gondolkodjon el rajta, hogyan viszonyul önmagához, a világhoz és más emberekhez. E ponton sokat segíthet a pszichoterápia, hogy megszabaduljon negatív tapasztalataitól, hogy képes legyen megbocsátani önmagának és másoknak, hogy nyitottá váljék új, pozitív tapasztalatokra.
Jó vagy rossz érzések? Mindenesetre nagy hatással vannak egészségünkre és közérzetünkre
3. Vállaljon felelősséget önmagáért és saját igényeiért. Hogy ezeket felismerje, érdemes a csendet keresni, és közben figyelni testünket. A jóga, az izomrelaxáció, az autogén tréning csak néhány lehetőség arra, hogy a hétköznapok sivatagában a nyugalom oázisaira bukkanjunk.
4. Ha valaki ismeri saját szükségleteit, akkor álljon ki azok mellett, és tudjon rangsorolni. Ez azt is jelenti, hogy olykor-olykor másoknak csalódást okoz, mert nem fog megfelelni elvárásaiknak. Ezt gyakorolni kell, ellenkező esetben mindig nemet mond önmagára és szükségleteire, ami ellen a szervezet előbb-utóbb tiltakozni fog.
5. Erősítheti szívét, ha gyakorolja a nyugodt, mélyen lélegzést. Gyakoroljon relaxációs technikákat, vizualizáljon pozitív, kellemes képeket. A kellemes emlékek felidézése lassítja a szívverést és csökkenti a vérnyomást. Testünk reagál a belső képekre, amelyeket tudatosan is felidézhetünk, begyakorolhatunk. Ha rászánja az időt, és képes pozitív képeket felidézni képzeletében, mindig oda tudja varázsolni magát, és bármikor tarthat egy rövid nyaralást egy elképzelt kellemes helyen. Próbálja ki, teste meg fogja hálálni. A pozitív képek segítségével ideiglenesen meg lehet szabadulni a fájdalmaktól és a stressztől: képzelje el, hogy gyógyító hatású fény árasztja el egész testét.
6. Vegye számba erősségeit! Mit tud jól csinálni? Milyen képességei vannak, amelyek egy később felmerülő probléma idején a segítségére lehetnek? Az emberek sokkal hatásosabban képesek jó képességeiket, tehetségüket kibontakoztatni, mint rossz tulajdonságaikat kiirtani. Tegye egész szívéből azt, amiben örömét leli amiben tehetséges, ami értelmet ad életének – ezek olyan dolgok, amelyekkel megajándékozza a világot, amivel saját magának és másoknak egyaránt örömöt okozhat. Ha egy dolognak teljesen át tudja adni magát, teljesen elmerült benne, olyan egészséges hatású boldogság érzése töltheti el, amit „flow-nak” (mámor érzete) neveznek. Mikor élte át ezt az érzést utoljára?
7. Csökkentse stressz-szintjét. A mozgás a szabad levegőn és főképp jó társaságban, stresszcsökkentő hatású és kellemes érzésekkel tölt el. Vegye magát olyan emberekkel körül, akiket szeret. A boldogság ragályos!
Aki meg van róla győződve, hogy súlyos beteg, az előbbutóbb valóban megbetegszik
8. Fókuszáljon jobban a pozitívumokra az életében. Vezessen hálanaplót hetente egyszer vagy minden este. Jegyezzen fel minden eseményt és élményt, amiért hálát érez. A hála megerősíti a boldogság érzetét, ami ugyanakkor megerősíti a hálára való képességet – és persze ne felejtse el háláját és köszönetét másoknak is kifejezni! Kinek adósa köszönettel olyasmiért, amit magától értetődőnek képzelt? Örvendeztessen meg rendszeresen másokat is, csak úgy; ez a legjobb módja annak, hogy saját magunkkal megbarátkozzunk.
A segítőkészség így erősíti egészségünket. A szeretet az egyetlen javunk, ami attól nő, hogy megosztjuk másokkal. Végezetül álljon itt egy tanulságos történet: Egy este egy öreg cherokee indián asszony az unokájának a belső erők harcáról mesélt. Azt mondta: Fiam, ez olyan, mint a harc két farkas között, amelyek bennünk tombolnak. Az egyik a haragvó, a bosszúálló, a szomorú, a félős, az irigy és a gyűlölködő. A másik a vidám, a hálás, a büszke és a szeretetteljes. Az unoka elgondolkodott, és azt kérdezte a nagyanyjától: És melyik farkas fog győzni? A bölcs asszony ezt válaszolta: Az, amelyiknek enni adsz.
-tamás-
XVII. évfolyam 4. szám
Forrás : Természetgyógyász Magazin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése